Korai számítástechnika

A korai számítástechnika története

Ha precízek akarunk lenni, akkor a számítástechnika történetét az ókornál kezdhetjük, de ezek az eszközök legfeljebb számológépnek nevezhetőek. Sokáig nem is volt más fő cél, mint a számítások gyorsítása és pontosítása. A klasszikus első számológép az Abacus.
Az első számolásra alkalmas gépet Wilhelm Sichkard matematikus készítette 1623-ban. A gép fogaskerekei és fogaslécei segítségével összeadni, kivonni, szorozni és osztani is tudott. Főként csillagászati számításokat végeztek a segítségével.

Wilhelm von Leibniz készítette az első olyan számológépet amely a mai számítógépekhez hasonlóan kettes számrendszeren alapult. A négy alapvető műveleten felül már gyökvonást is tudott végezni.

Az első lyukkártya: 1808-ban Joseph M. Jacquard egy automatikus szövőszéket tervezett. A bonyolult minták szövését fából készült vékony, megfelelően kilyuggatott lapok vezérelték. 1820-ban adták ki az első megvásárolható számítógépet.

Az Amerikai Egyesült Államokban pályázatot írtak ki az 1890-es népszámlálási adatok feldolgozására. A pályázatot Herman Hollerith nyerte meg. Ő készített először elektromos működtetésű számológépet, amely lyukkártyán tárolta a statisztikai adatokat.

Az 1930-as években Alan Mathison Turing amerikai matematikus dolgozta ki a program és a programozható számítógép modelljét.

A II. világháború felpörgette a fejlesztéseket, ekkor indultak be a katonai célú fejlesztések. A cél az volt, hogy minél gyorsabban, minél több röppályát tudjon kiszámítani a számítógép. Ezen fejlesztések csúcsa a már közismert ENIAC elektronikus-digitális számítógép volt. Ugyancsak az 1930-as években készült el a világ első elektronikus számítógépe.

Konrad Zuse 1941-ben építette meg az első program vezérelt számítógépet, ami 15-20 műveletet tudott elvégezni másodpercenként.

Az ENIAC számítógép-fejlesztők csoportjához 1946-ban csatlakozott a magyar származású Neumann János is. Ekkor kezdték el az új számítógép, az EDVAC építését. Neumann János ekkor javasolta, hogy a programot ne külső adathordozón, hanem a számítógépen belül egy központi tárolóban helyezzék el. Ezt hívják tárolt program elvnek amit a mai napig is alkalmaznak.

II. Generációs számítógépek:

Jellemzői: tranzisztoros, programozható (Itt jelent meg a gépi kód az Assembly programnyelvek) A műveleti sebesség ezeknél a gépeknél már a másodperc milliomod részével mérhető.

III. Generációs számítógépek:

Az 1965 - 1972 közötti évekre lehet tenni.

Ezeknél a gépeknél jelenik meg előszőr az integrált áramkör (közismert nevén: IC).

Műveleti sebességük elérte az 1 millió művelet/másodperc értéket.
Magasabb szintű programnyelvek jelentek meg. Algol, Cobol, Basic, Fortran
Létrejöttek az első operációs rendszerek, a multiprogramozás és az időosztásos (megszakításos) technika.

IV. generációs számítógépek. Lényegében a mai személyi számítógépek.